Köszöntjük a Szeret-Klézse Alapítvány, Csángók weboldalán! Reméljük sok és érdekes információval szolgálhatunk! Kellemes böngészést kívánunk!

          Főoldal                                      Kultúra                                        Vallás                                            Oktatás                                          Turizmus

A moldvai magyarok életfája
(375-2020)

 

375 körül  - A  hsziungnuk, illetve  ázsiai hunok,  a  Kr. e. III. század  végétől a  Kr. u. IV. századig  a  Belső-Ázsia  nagy részét ellenőrzésük alatt tartó  nomád  törzsszövetség vezető népe voltak. A legelfogadottabb nézet szerint a hsziungnuk voltak a későbbi  hunok  (azaz a közép-ázsiai és európai hunok) ősei.

670 körül -  Ekörül a Fekete tengertől északra levő sztyeppén nagy változások történtek. Felbomlott az  onogur-bolgár birodalom,  a  magyarok  benyomultak az elhagyott területükre. Az Etelközben délen a Szeret folyó volt a határ széle.

896 után -  A  IX. században  a mai Moldva területe a magyar  honfoglalás  előtti  Etelköz  része volt. Feltehető, hogy a magyar honfoglalás után a területen határőrzőként hagyott magyarok alkották a későbbi moldvai magyarok egy részét.

1071 -  A  X. század  eleje és  1071  között Moldva Besenyőország része, majd 1071 és  1241  között  Kunországhoz  tartozott.  A románokat az első dokumentumok  vlachok  néven említik.

1211 -  II. Endre magyar király határvédelmi céllal a Keleti-Kárpátok mindkét lejtőjére német lovagrendet telepít.

1225  - A király kiűzi az országból a tőle függetlenedni próbáló lovagokat. Helyükbe a mai moldvai magyarok őseinek első csoportjaként, magyar határvédők érkeznek.

1227 -  A megkeresztelkedett kunok lelki gondozása végett magyar egyházi és világi segédlettel megalakul Moldvában (az akkori Kunországban) a milkói római katolikus kun püspökség. A kun püspök tagja lesz a magyar püspöki karnak. Az új püspökség működésének biztosítása érdekében Magyarországról kanonoki kar, alsó papság, katonaság és dolgozó nép telepszik át Moldvába.

1342 -  Nagy Lajos magyar király Kara Bogdánia néven szervezi vajdasággá a Kárpátoktól keletre fekvő hűbéres területeit. A Moldva elnevezés később jelenik meg.

1371 -  A szereti római katolikus püspökség felállítása.

1400 körül -  A Csángó személynév első előfordulása, Gorghium Chango formában.

1436 - 1460 -  Fél évszázadon át több ezer, az inkvizíció által üldözött, többségében magyar nyelvű huszita érkezett Moldvába. Itt megalapítják három másik faluval együtt Husz városát, valamint a Dnyeszter partján Csöbörcsököt.

1466 -  Tatros városában a huszita Németi György bevégzi a Biblia néhány részének magyar nyelvre való fordítását, amit a „Müncheni Kódex” őrzött meg.

1457-1504 -  Nagy István moldvai vajda uralkodása során többször betör Erdélybe. A hadjáratok alkalmával elhurcolt magyar foglyokat Moldvába telepíti le.

1479-1493 -  Báthory István erdélyi vajda kegyetlenkedései miatt a székelyek nagy számban menekülnek Moldvába.

1534-1572 -  A moldvai ferences kolostoroknak Csíksomlyó ferences anyaháza adja a házfőnököt.

1562-től -  Megsokasodik az Erdélyben jobbágysorsot vállalni nem akarók tömeges szökése Moldvába.

1571 -  Tatros város plébánosa a Husz és Románvásár környéki több mint 2000 magyar huszitát visszatéríti a katolikus hitre.

1574-1591 -  Petru Schiopu moldvai vajda kancellárja 20 000 főre teszi a moldvai magyarok számát.

1597 -  Az argyesi püspökség tatárok általi feldúlása miatt Quirini püspök Bákóba költözött, innen számítható a Bákói püspökség működése.

1606  - Május 12-én kelt oklevél szerint  Movila Jeremiás vajda Szabófalvát és Berendfalvát a Seculi ortodox kolostornak ajándékozta, így magyar lakosai jobbágysorba kerültek.

1600-1606 -  Movila Jeremiás vajda idejében Querini Bernárd, Moldva püspöke 1591 katolikus, többségében magyar családot talál vidéken, 10704 lélekkel, akik 15 városban és 16 faluban laknak. A lélekszámcsökkenés okát a tatárbetörések pusztításával magyarázza. Ettől kezdve 200 éven át a bákói püspöki szék a lengyelek kezébe kerül.

1607 -  A marosvásárhelyi országgyűlés okirataiból: "Az elmúlt időkben az szegény országnak nagy sok ínsége és romlása miatt, főképpen Moldvában számtalan sok szegénység futott".

1612 -  A szebeni országgyűlés elrendeli "Moldvára menő utak és ösvények őrzését", továbbá, hogy "ha marhástól, feleségestől innet Erdélyből az szegénység által akarna menni, el ne bocsássák, hanem megtartoztatván, ki-ki földesurának visszaadják".

1622 -  Moldvát a pápa missziós területté nyilvánítja, kiveszi a magyar egyházszervezetből, s a „Propaganda de Fide” felügyelete alá rendeli.

1634- 1653 -  Vasile Lupu vajda 12000 moldvai katolikus hívő számára lelki vezetőt kér Rómától.

1641 -  Diodat Péter apostoli vikárius részletes jelentésben számol be a moldvai katolikus magyarok településeiről és helységenkénti lélekszámáról.

1644  - Marcus Bandinus püspök és Beke Pál jezsuita misszionárius meglátogatja a Csöbörcsökön élő magyarokat.

1646 -  Marcus Bandinus 5577 római katolikust vesz számba Moldvában.

1648 -  Még részletesebb Marcus Bandinusnak, Moldva apostoli adminisztrátorának egyházlátogatási körútjáról a Hitterjesztés Szent Kongregációjához küldött jelentése.

1650 -  Bandinus Márk püspök, a „CODEX Bandinus” szerzőjének halála.

1671 -  Szabófalva és másik öt község magyarsága a Szent Kongregációhoz írt levelében panaszolja el a misszionáriusok visszaéléseit, amelyet ha nem orvosolnak, az ortodox püspök fennhatósága alá helyezik magukat.

1680-as évek  - A tatár támadások elől egész magyar falvak menekültek Moldvából Erdélybe, de aztán nagyrészük visszatért.

1706 -  II. Rákóczi Ferenc fejedelem a csöbörcsöki magyarok kérésére magyarul tudó papot küldött Moldvába.

1707 -  Rabutin osztrák császári generális hadai elől a Székelyföldet védő kuruc katonaság nagy része Moldvába menekül. A megtorlástól tartó nemesek is velük tartanak. Hazatérésre csak 1711-ben nyílik lehetőség.

1764 -  Január 7-re virradó éjszakán a Csíkmadéfalván tanácskozásra összehívott székelyeket az osztrák császári katonaság ágyútűz alá veszi. A tömeggyilkosság túlélői, a vidék megfélemlített lakosságának egy részével Moldvába menekülnek. Kisebb hányaduk innen továbbmegy Bukovinába, ahol öt falut alapítanak, a többiek véglegesen megtelepednek a moldvai magyarok között. Közvetlenül általuk létesített legjelentősebb falvak: Csíkfalva, Frumósza, Lábnyik, Lészped, Pusztina, Szerbek.

1767 -  Zöld Péter csíkdelnei plébános végigjárja a moldvai magyar településeket, és jelentés készít róluk Batthyány Ignác erdélyi püspök számára.

1781 -  Zöld Péter csíkszentléleki plébános bujdosása során fölkeresi a moldvai magyarok telephelyeit. Jelentésében írja a moldvai magyarok papjaikról: „A misszionárius atyák mind olaszok, kik sem a román, sem a magyar nyelvet nem tudják beszélni, és azt a 9 magyar plébániát teljességgel nyomoroltul szolgálják”.

1782 -  Csángó Magyarok  első előfordulása népnévként (Zöld Péter jelentésében).

1807 -  A Jászvásárban székelő osztrák konzul, Hammer jelenti Bécsbe a moldvai római katolikus plébániák adatait: 10 település 4182 családdal, 21307 lakossal.

1813 -  Forrófalván megszületett Petrás Incze János minorita szerzetes, Pusztina, majd Klézse plébánosa, a csángó népdalok és hagyományok gyűjtője és közzétevője (mh. Klézse, 1886.)

1827 -  Hammer utóda, Lippa konzul már 50 000 magyarról számol be.

1836 -  P. Gegő Elek moldvai tanulmányútja, majd jelentése (1838) a moldvai magyar telepekről.

1844-1845 -  Jerney János régész, történész kutatóútja az etelközi magyarok között.

1851 -    A moldvai egyházi schematizmus 22 plébániát sorol föl, amelyből 16-ban magyarul szolgálnak. Ugyanonnan kiderül, hogy a 22 plébánia 208 települést jelent, mivel egy plébániához több falu is tartozott.

1859 -  Román statisztika szerint magyarok száma Moldvában: 37  825.

1866 -  Josef Salandri, a moldvai katolikus misszió főnöke papjai szolgálatának megkönnyítésére kétnyelvű (román-magyar) katekizmust ad ki Jászvásáron.

1868 -    Imets Fülöp Jákó és Kovács Ferencz erdélyi lelkiatyák moldvai tanulmányútja.

1875 -  Moldvai sematizmus szerint római katolikusok száma: 58  809 fő.

1884 -  Megszűnik a Misszió és létrejön a Jászvásári Római Katolikus Püspökség.

1886 -  A román kormány engedélyével Jászvásáron létrehozzák a katolikus szemináriumot, azzal a feltétellel, hogy azt a moldvai csángómagyarok elrománosításának szolgálatába állítják.

1889 -  Camilli jászvásári püspök pásztorlevelében írja: „megparancsoljuk, hogy a plébániák templomaiban, a pápai pásztorlevélben előírt imádságok semmi más nyelven nem mondhatók, csak románul.”

1898 -  Bukarestben megjelenik Románia Nagy Földrajzi Szótára, amelyben ez olvasható: „Bákó megye legnagyobbrészt román…, de találunk a földműves nép között régi telepeket, melyek magyar eredetűek és a mai napig megőrizték nyelvüket és vallásukat… Vannak száz és száz családot számláló helységek, ahol a lakosság egyetlen román szót sem tud kiejteni, mint Forrófalva, Klézse stb.”

1899 -  Román statisztika szerint magyarok száma Moldvában: 24  276 fő.

1900 -  Egyházi sematizmus szerint 64  601 római katolikus él Moldvában.

1905 -  A bukaresti Román Akadémia évkönyvében megjelenik Radu Rosetti A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségekről című értékezése. Rosetti 50-60 ezerre teszi a moldvai magyarok számát, ugyanakkor megjegyzi: „a moldvai állam létrejöttekor (1342) minden valószínűség szerint számottevő magyar népesség volt letelepedve részben a Szeret, részben a Tatros völgyében”.

1911 -  Szabófalván megszületett Lakatos (László) Demeter Mitica  csángó költő (mh. 1974.).

1912 -  Hivatalos román népszámlálás: 97  771 római katolikus lélek.

1914 -  Született Klézsén Duma György, aki 1940-es éveinek közepétől a Magyar Népi Szövetség képviselője, a bukaresti Nemzeti Tanács egyetlen romániai magyar képviselője. Ebben az időben a Magyar Népi Szövetség elnöke Kurkó Gyárfás.

1915 -  A lujzikalagori magyarok engedélyt kérnek anyanyelvük templomi használatára. Camilli püspök válasza: „A kérvényezőknek tudniuk kellene, hogy Romániában a nép nyelve román, és nem is lehet más. Saját nemzete elleni jogtalanság, és szégyen volna a saját személyére nézve, ha ebben a hazában valaki egy idegen nyelven beszélne, például magyarul”.

1929 -  Domokos Pál Péter első moldvai útja.

1930 -  Román statisztika szerint Moldvában a római katolikusok száma 109  953, a magyaroké: 23  894 fő.

1932 -  Domokos Pál Péter második Moldvai útja (Laczkó Lászlóval).

1932 -  Lükő Gábor moldvai tanulmányútjai.

1938 -  Megszületett Szabófalván Perka Mihály. Később tanár lett és harcolt a magyar nyelv használatának lehetőségéért. 1985-ben létrehozta az első csángó múzeumot, és 1990-ben, a forradalom után, magyar nyelvre is tanította a magyar gyermekeket az iskolában. Egy idő után ezt a román állami és egyházi hatalom megtiltotta.

1938 -  Egy helyi hirdetmény szövege: „Mi, Bákó vármegye, Ferdinánd (Újfalu) község polgármestere, Bákó megye prefektusának 1938. május 3-án kelt 7621. számú rendelete alapján a község tudomására hozzuk, hogy a községházán vagy más nyilvános helyeken nem szabad más nyelven beszélni, csak románul. A katolikus templomokban az istentiszteletet csak románul vagy latinul szabad mondani. A papoknak és a kántoroknak nem szabad az egyházi éneket más nyelven énekelni csak románul.  Mindenkit szigorúan megbüntetünk, aki ez ellen vét”.

1940 -  Az öt bukovinai magyar falu lakosságával együtt több mint ezer moldvai csángómagyar is áttelepült Magyarországra, s ma Baranya megyében, elsősorban Egyházaskozár, Mekényes és Szárász településeken élnek.

1941 -  Román statisztika szerint Moldvában a római katolikusok száma 9352, a magyaroké: 8523 fő.

1943 -  Demse Márton 1943-ban született a Bákó megyei Somoskán (Klézse község). Székelyudvarhelyen végez tanítóképzőt, majd odahaza tanít. A Szekuritáte zaklatásai miatt később kirúgják a tanügyből, mozdonyvezető lesz, majd kitelepszik Magyarországra. Verseket és prózákat ír, több kötete jelent meg.

1946-1947 -  Több, mint száz moldvai településen engedélyezik, hogy valamilyen formában (iskola, tagozat, osztály) magyar nyelvet, illetve magyar nyelven is tanulhassanak a csángó gyermekek. Ezt a lehetőséget néhány év múlva megszüntették, utolsóként lészpedi magyar iskola 1959-ig működött, itt tanított Kallós Zoltán.

1955 -  Klézsén megszületett Duma-István András csángó költő, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke.

1956 -  Pusztinában megszületett Nyisztor Mihályné Ilona, népdalénekes, óvónő, a pusztinai Csángó Ház jelenlegi vezetője.

1956 -  Pusztinán megszületett dr. Nyisztor Tinka, a moldvai magyarok hagyományos táplálkozáskultúrájának kutatója, a pusztinai Szent István Egyesület vezetője.

1957 -  Diószénban megszületett Petrás Mária népdalénekes, kerámiaművész.

1976 -  Megszülettet a bákói kórházban a lujzikalagori illetőségű Gábor Felicia  iró.

1977 -    Román statisztika szerint Moldvában a római katolikusok száma: 3276 fő.

1978 -    Magyarfaluban megszületett Iancu Laura író, költő, néprajzkutató.

1985 -  Perka Mihály Szabófalván létrehozza az első csángómagyar néprajzi gyűjteményt, amit nevezhetünk múzeumnak is, mivel a település csángómagyar kultúráját mutatja be.

1986 -  Benedek Márton, trunki születésű csángómagyar orvos (1931– 1986) rejtélyes, politikai indíttatású halálakor a háza előtti kút vize és sírja rózsaillatúvá változott.

1990. március -  Sepsiszentgyörgyön megalakult a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, elsősorban a csángómagyar értelmiség kinevelése céljából.

1990. szeptember -  A csíkszeredai József Attila Általános Iskolában Borbáth Erzsébet igazgató irányításával elkezdődött a csángó gyermekek rendszeres, felzárkózásukat szolgáló oktatása.

1990. szeptember 27. -  Magyarországon létrejött a moldvai csángók iránt érdeklődőket és értük tenni is akarókat összefogó Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület.

1992 -  Román statisztika szerint Moldvában a római katolikusok száma: 240 038, a magyaroké: 3098 fő. [az adatok változásának abnormális mértéke jól érzékelteti azok politikai hátterét]

1990-es évektől 2010-ig  – Az 1990-es évek kezdetével a mai napig rengeteg moldvai magyar vándorolt ki elsősorban az újlatin nyelvű országokba, valamint a világ minden más részére. Ők a romániai népszámlálásban úgy jelennek meg, mint románok. Vallásuk szerint azonban többségük római-katolikus, a felnőttek közt sokan tudnak magyarul, de a fiatalok az adott ország nyelvét veszik át és ott telepednek le.

1991  – Több mint ezer moldvai csángó látogatott Budapestre, s találkozott a Hősök terén a Magyarországra látogató II. János Pál Pápával, valamint a Szent István Bazilikában Domokos Pál Péterrel, a csángók vándorapostolával.

1992. december -  Csíkszeredában létrejött a Domokos Pál Péter Alapítvány, az Erdélyben és Magyarországon, anyanyelvükön tanuló csángó diákok támogatására.

1994 –  Megkezdte működését Gyimesfelsőlokon az Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum, ahol azóta több száz moldvai csángó diák is lehetőséget kapott az anyanyelvű tanulásra és vallásgyakorlatra.

1996 -  A moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákóba tette át székhelyét.

1999 -  Létrejött a Szeret-Klézse Alapítvány, az első magyar civil szervezet, amit Bákó megyében jegyeztek be. Általuk megindult Klézsén hivatalosan is az iskolán kívüli oktatás, mivel a szülőknek az iskolában ezt nem engedélyezték, pár év múlva Petrás Incze János Tájmúzeum létesült.

2001  – Megkezdte működését a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási programja, amely fokozatosan épülve mára 25 településen 1600 moldvai csángó diák számára teremti meg iskolai, vagy iskolán kívüli keretek között a magyar nyelv tanulásának lehetőségét.

2001 -  Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Jelentése megállapítja a csángók történelmileg magyar származását, kimondja, hogy nyelvük a magyar nyelv régies formája, kiemeli, hogy hagyományos kultúrájuk középkori elemeket őriz, s joguk van az anyanyelvi oktatásra és vallásgyakorlatra.

2002. augusztus  -  Létrejöt a moldvai Neamc megyei  Roman városban, a Margareta Perca (Perka Margit), Mihai Perca (Perka Mihály) és Bogdan Turlui által alapított Szeret Kulturális Egyesüet.

2002 és 2009 között:  Több csángómagyar civil szervezet alakult. Létrejött a Via Spei Ifjúsági Szervezet, a Pusztinai Szent István Egyesület, valamint a  „Fundatia Culturala Phoenix Faraoani Kulturális Egyesület”

2005. Az AMMOA (A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány) létrejött. Az alapító okiratot az AMMOA alapítói legutóbb 2013. december 16-án módosították.

2006. KEMCSE (Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület) létrejötte.

2009. november 14.  - Megszületik az első moldvai csángórádió mely interneten sugároz, a  Csikfalusi Csángó Rádió. Alapítója Lőrinc Celesztin, egy csikfalusi csángó fiatal:  www.csangoradio.ro

2012 februárjában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége átvette a moldvai magyarság iskolán kívüli oktatását, így lett a magyar nyelvű oktatás egységes program. (Idegen nyelvként tanítható a magyar anyanyelv.)

2016 februárban az MCSMSZ és más moldvai magyar szervezetek is régebbi hagyomány szerint „Csontkirály és Babkirály” néven szerveztek farsangi eseményt, és megtartották az első moldvai „Csángó Bált” is Bákóban.

2017-ben megjelent a „A moldvai magyar tájnyelv szótára”.

2019 januárjától a bákói Szent Miklós templomban engedélyezett lett magyar nyelvi misék megtartása havonta egyszer.

2019 februárjában máris felavatták és működni kezdett Moldva első magyar kollégiuma, amely 2018-ban alig egy éve lett megvásárolva.

2019 szeptember 6-án megnyílt az első bákói Magyar ház, ugyanakkor a már meglévők mellé több faluban hasonló célra kerülnek megvásárlásra további épületek. Eddig Bákóban csak bérelt épületek álltak a moldvai magyarok rendelkezésére.

2019 július 20-án a Szeret-Klézse Alapítvány székházában négy nappal a páter születési dátuma előtt a Klézsei Petrás Incze János Napok keretében a Csángó Tanács egyhangúlag elfogadta a csángó civil szervezetek zászlóját és címerét.

2019 szeptemberben újra a moldvai magyarság kezébe került az oktatás irányítása.

2020 januárban az MCSMSZ mérleget vont: 1100 gyerek tanult iskolában összesen az iskolán kívüliekkel 1600-ra tehető a résztvevő gyerekek száma.

Rövid visszatekintésben a következőket látjuk:

  • egy 2009 évi felmérés szerint 992 fő tanult iskolában és 510 iskolán kívül, ami együtt 1502 tanulót tett ki.

  • Az RMPSZ nyilatkozata szerint 2019-ben mintegy 1100 gyerek számára zajlott magyar nyelvoktatás iskolában, összesen pedig a csángó oktatási programban mintegy 2190-re tehető a résztvevő gyerekek száma.

2020 március 22-én a a megszokott keretek között zajló oktatás a Koronavírus járvány miatt leállt, és csak lassan nagy nehézségekkel folytatódott az interneten „online” formában.