Köszöntjük a Szeret-Klézse Alapítvány, Csángók weboldalán! Reméljük sok és érdekes információval szolgálhatunk! Kellemes böngészést kívánunk!

          Főoldal                                      Kultúra                                        Vallás                                            Oktatás                                          Turizmus
 

Csángómagyar Cselekvési Terv és a Csángók szervezése - 2000

A csángómagyar cselekvési terv kidolgozásáért létrehívott találkozó résztvevoi 2000. november 3-5. között tartották ülésüket a klézsei csángómagyar közösségi házban. A munkacsoport tagjai:

Bartha András - MCSMSZ elnöke
Róka Szilvia - MCSMSZ alelnöke
Nistor Ilona - MCSMSZ kulturális felelose
Nistor Mihály - MCSMSZ tag - Pusztina
Ghiurca Valentin - MCSMSZ tag - Külsorekecsin
Szarka Mária - MCSMSZ tag - Külsorekecsin
Bilibók Jeno - MCSMSZ sajtóreferens
Farkas János - Via Spei elnöke
Pál Krisztián - Via Spei alelnöke
Duma András - Szeret-Klézse Alapítvány elnöke
Hegyeli Attila - Szeret-Klézse Alapítvány kuratóriumi tagja, tanár
Bogdán Melinda - Klézse, magyartanárno
Kotis Mihály - Szeret-Klézse Alapítvány kuratóriumi tagja
Borbáth Erzsébet - Domokos Pál Péter Alapítvány alelnöke
Deáky András - gyimesbükki ny. iskolaigazgató
Gergely István - csíksomlyói plébános
Berszán Lajos -  Árpádházi Szent Erzsébet Líceum igazgatója
Szilágyi Zsolt - parlamenti képviselo, RMDSZ
Sántha Attila - író, szerkeszto
Dáné Tibor Kálmán - EMKE titkár, RMDSZ küldött - Kolozsvár
Ferenczes István - Székelyföld és a Moldvai Magyarság foszerkesztoje,
Domokos Pál Péter Alapítvány tiszteletbeli elnöke, költo
Pozsony Ferenc - kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató, szakérto
Tánczos Vilmos - kolozsvári egyetemi tanár, néprajzkutató, szakérto

A munkacsoport munkálatai során kidolgozott egy konkrét cselekvési tervet, amelyhez magunk is, illetve támogatóink is igazodhatnak. Elsodleges alapelvként fogadtuk el azt, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges, tehát intézményeink tevékenységét is itt kell lebonyolítanunk. Ugyanakkor kijelentjük, hogy magunkat a magyar nemzet részének tekintjük, számítunk a Kárpát-medence magyarságának segítségére. Tisztelettel kérjük támogatóinkat, hogy ebben a munkában támogassanak, illetve döntéseiknél vegyék figyelembe az alább leírt cselekvési tervet.

A munkacsoport a következo témák mentén dolgozta ki cselekvési tervét, mely témák egy egységes koncepció részét képezik:

I.  Civil szervezeteink muködése
II. Információs hálózat kiépítése
III.  Oktatás
IV.  Rendezvények
V.  Gazdaság
VI.  Egyház
VII.  Kitelepedés/-ítés



I. Civil szervezeteink működése

Jelenleg aktívan a következo három civil szervezet működik Moldvában:

Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (továbbiakban MCSMSZ)
Az MCSMSZ-t tíz évvel ezelott hozták létre Sepsiszentgyörgyön. Jelenleg több mint 200 tagja van a különbözo moldvai csángó falvakban. Pusztinán és Klézsén a Szervezetnek van önálló fiókszervezete is. Tagjaink a következo falvakból vannak: Trunk, Lujzikalagor, Forrófalva, Gyoszén, Frumósza, Nagypatak, Lészped, Magyarfalu, Szabófalva, Külsorekecsin, Szerbek, Somoska, Csík, Bogdánfalva, Újfalu. Tagságunk bovítése elkerülhetetlen, megfelelo infrastruktúra és személyzet megléte esetén ez meg fog történni. Az MCSMSZ-nek ernyoszervezetként kell koordinálnia a többi moldvai magyar civil szervezet muködését és kapcsolatát. Kérjük, hogy megkérdezése nélkül senki ne döntsön a moldvai magyarság lényegi ügyeit érinto kérdésekben.

Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet (továbbiakban Via Spei)
A moldvai csángómagyarok fiataljainak összefogásával (jelenleg több mint 150 tagja van) 1999-ben alakult. A Szervezet biztosítja a közösségük iránti felelosségérzet fejlesztését fiatal tagjainak.
A Szervezet a jövo záloga, tagjai azok a fiatalok, akik vállalják magyarságukat, és utánpótlást biztosítanak az MCSMSZ számára. Központjuk Bákóban muködik, önálló fiókszervezeteik muködnek: Klézsén, Forrófalván, Pusztinán és Újfaluban.

Szeret-Klézse Alapítvány
Az Alapítvány 1999-ben jött létre Klézsén. Jelenleg egy közösségi házat muködtet, illetve két szaktanár megkezdte ebben a házban a magyar nyelvi oktatást.
A Szeret-Klézse Alapítvány tevékenységét és az általa kialakított közösségi házat (teleházat) példa- és modellértékunek tartjuk. Folyamatos muködésével mintát szolgáltat más csángó közösségek részére is, hozzájárulhat egy többfunkciós (oktatási, muvelodési és gazdasági célokat követo) teleház-hálózat létrehozásához a moldvai csángó falvakban. Folyamatban van egy az Alapítvány tulajdonában levo vállalkozás bejegyzése. (Ennek leírását l. a gazdasági fejezetben).

Mindhárom civil szervezet eddigi tevékenysége során bizonyította létjogosultságát (a csángó ügy tematizálása és monitorizálása a román és nemzetközi közvélemény elott, kapcsolattartás az anyaországi és nemzetközi szervezetekkel, oktatási eredmények, helyi szervezetek fokozatos megerosödése, rendezvények szervezése stb.).
Megegyeztünk abban, hogy a fenti civil szervezetek muködési feltételeit biztosítanunk kell, e nélkül elképzelhetetlen bármilyen cselekvési terv megvalósítása. A szervezetek jelenlegi vezetosége (elso ízben vezeti a Szövetséget egy felkészült, fiatal csángómagyar értelmiségi gárda) garancia arra, hogy a megfelelo erosítés esetén képesek legyenek a cselekvési terv kivitelezésére, a támogatók, tagság bizalmának elnyerésére. Az elmúlt tíz évben szakmailag megfeleloen kiképzett és hazatért csángó fiatal értelmiségiek máris bekapcsolódtak a szervezeti munkába, de támogatás nélkül nincs lehetoségük önmegvalósításukhoz és közösségük képviseléséhez. A mindenkori román hatalmi szervek felé azt a határozott elvárást támasztjuk, hogy bennünket magyar kisebbségnek tekintsenek, illetve kisebbségi jogainkat biztosítsák. Az RMDSZ-t pedig felhatalmazzuk, hogy nevünkben ezeket a jogokat képviselje a román politikai életben. Felkérjük, az RMDSZ Ügyvezeto Elnökségét arra, hogy a legitim csángómagyar szervezetek javaslata alapján nevezzen ki egy, a csángó ügyek koordinálásával megbízott személyt. Kérjük ugyanakkor arra is, hogy a csángókat érinto kérdésekben ne döntsenek a legitim moldvai érdekképviseleti szervezetek megkérdezése nélkül. Más politikai pártokkal való együttmuködés feltételének tartjuk részünkrol a csángó kérdés konstruktív megoldásának támogatását. Felkérjük politikusainkat, hogy csak olyan pártokkal muködjenek együtt, akik felhagynak az eddigi asszimilációs politikával. A megfogalmazott alapelv alapján a csángómagyarok nem tekinthetoek külön nemzetként. Ilyen értelemben az RMDSZ-t érdekképviseleti pártunknak tekintjük.
Felkérjük az EMKE Országos Elnökségét, hogy támogassa szervezeteink kapcsolatépítését a hazai magyar szakmai civil szervezetekkel, az erdélyi szórványban muködo közmuvelodési szervezetekkel, valamint a munkánkat segíteni tudó határon túli intézményekkel.
Kérjük a mindenkori magyar kormány segítségét jelen cselekvési terv megvalósításához. Javasoljuk, hogy a kormány intézményeiben dolgozó csángó-referensek, tanácsadók kiválasztásakor konzultáljanak a moldvai magyar szervezetek vezetoségével is.

A fenti szervezetek minimális muködéséhez nélkülözhetetlen:

MCSMSZ:   - megfelelo székház és infrastruktúra biztosítása Bákóban; - éves muködési költségek biztosítása (irodafenntartás); alkalmazott személyzet tekintetében a következokre van feltétlen szükség: elnök, ügyvezeto alelnök, könyvelo, titkár, sajtóreferens, jogtanácsos. A felsoroltak közül háromnak állandó munkatársként kell dolgoznia, másik hárommal pedig megbízásos szerzodés alapján (könyvelo és jogtanácsos dolgozhat a két szervezetnek párhuzamosan); az MCSMSZ nyilvántartásainak rendbetétele kell bekövetkezzen egy megfelelo adminisztratív hálózat kiépítésével párhuzamosan.

Via Spei:   - megfelelo székház és infrastruktúra biztosítása Bákóban (összevontan az MCSMSZ székházzal); éves muködési költségek biztosítása (irodafenntartás); alkalmazott személyzet tekintetében a következokre van feltétlen szükség: elnök, ügyvezeto alelnök, könyvelo, titkár, jogtanácsos. A felsoroltak közül egynek állandó munkatársként kell dolgoznia, másik kettonek pedig megbízásos szerzodés alapján (könyvelo és jogtanácsos dolgozhat a két szervezetnek párhuzamosan);

Szeret-Klézse Alapítvány: a Klézsén kialakított közösségi ház (teleház) muködésének biztosítása, az építkezések befejezése (az oktatási személyzeten   kívül legalább két személy alkalmazása: éjjelior, adminisztrátor); megfelelo infrastruktúra biztosítása; az elkezdett tevékenységek, szolgáltatások anyagi fedezetének biztosítása.


II. Információs hálózat kiépítése

Jelenleg nem létezik információs hálózat a moldvai csángó falvakban, amely lehetové tenné híreink közvetítését, tevékenységeink népszerusítését, tagjaink, az általunk képviselt közösségek tájékoztatását. A hiányosság pótlását a következo lehetoségekben látjuk:

II. 1. Rádió létrehozása: meg kell találnunk azt a technikai, jogi, anyagi lehetoséget, amely biztosítja minden moldvai csángó faluban az általunk készített rádió-musorokat. (átfogó tervet dolgoz ki az MCSMSZ számára 2001. jan. 1-ig Bilibók Jeno)

II. 2. Felkérjük a Duna Televíziót, a Magyar Televíziót, illetve az RTV magyar nyelvu adásának szerkesztoségét, hogy rendszeresen kövessék a moldvai csángó közösségeket érinto események alakulását, errol hírt adjanak. Felajánljuk az MCSMSZ sajtószolgálatának segítségét munkájukban.

II. 3. Írott sajtó tekintetében: jelenleg három moldvai magyarsággal foglakozó (róluk, illetve nekik szóló) lap van: Moldvai Magyarság (Csíkszereda), Mi Magunkról (Klézse), Via Spei Press (ifjúsági közlöny, Bákó). Ennek ellenére nem sikerült biztosítani a moldvai csángómagyarság magyar információs ellátását. A terjesztés megkönnyítése céljából az MCSMSZ egy katasztert hoz létre, adatai alapján kiépíti a megfelelo helyi terjesztoket.
Meg kell alkotnunk egyrészt az MCSMSZ sajtószolgálatát (Bilibók Jeno), amely begyujti a friss információkat és ezeket kezeli. Kiadunk egy Csángó Értesítot, melyet a tagoknak rendszeresen kiküldünk. A Moldvai Magyarság folyóirat jelleget kap, a Mi Magunkról marad klézsei helyi lap, míg a Via Spei Press ifjúsági közlönyként muködik. Írott sajtóanyagot, amennyiben moldvai falvakban is terjesztjük, kétnyelvure kell terveznünk.

II. 4. Létre kell hoznunk egy saját honlapot, de ugyanakkor az MCSMSZ sajtószolgálata friss hírekkel jelentkezik különbözo internetes Web-lapokon. Így a nemzetközi közvélemény elott is reprezentáljuk a moldvai magyarság ügyét. A Web-lapokra fel kell kerülnie mindhárom nyomtatásban megjeleno lapnak is. A honlap létrehozásához, folyamatos frissítéséhez infrastruktúrára, illetve személyzetre van szükségünk.

II. 5. Teleházakat kell létrehoznunk megfelelo infrastruktúrával, hogy hálózatként szolgálják az információk továbbítását.


III. OKTATÁS

Az elmúlt tíz évben a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvu képzésének egyetlen reális változata az volt, ha erdélyi vagy magyarországi iskolákban tanultak. Voltak jó szándékú helyi kezdeményezések is, amelyek moldvai csángó falvakban próbálták kielégíteni az ilyen irányú igényeket, de hatékonyságuk a szakszerutlen képzés miatt minimális volt. Ezeket helyettesítenünk kell a szakképzett pedagógusok által végzett oktatással. Az erdélyi oktatási kísérletnek deklarált célja az volt, hogy egy csángómagyar értelmiségi réteget felneveljen, azonban oktatáspolitikai tervezés hiányában ez a képzési forma csak részben valósította meg a módszereiben is átgondolt kituzött célt.
Az erdélyi és magyarországi iskolákban az anyanyelvi eloképzés és megfelelo szelekció nélkül érkezo moldvai csángómagyar gyerekek számára az oktatási nyelv, kulturális környezet hirtelen megváltozása óriási nehézséget jelentett a beilleszkedésben és a versenyképes tudás megszerzésében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek ilyen jellegu oktatása számos nehezen megoldható pszicho-pedagógiai problémát támaszt. A csíkszeredai József Attila Általános iskolában a pedagógusok megfelelo szakmai, erkölcsi és anyagi támogatás nélkül 1990-2000 között összesen 171 moldvai csángómagyar gyermeket tanítottak meg magyar nyelven írni, olvasni, készítettek fel a szakmai, szakközépiskolai vagy elméleti oktatásra. Ez az oktatási forma hiányosságai ellenére lehetové tette azt, hogy a szakképzett csángó fiatalok (megfelelo támogatással) most hozzájárulhassanak a kibocsátó moldvai csángó közösségeik megerosítéséhez, érdekvédelmi szervezeteik irányításához, az anyanyelvi oktatás elindításához szüloföldjükön. Ez az oktatási forma nem tekintheto a moldvai csángó oktatás végleges megoldásának.
Miután a csíkszeredai József Attila általános iskolában megszunt a moldvai csángómagyar gyermekek oktatása, az ott szerzett elozetes tapasztalatok teljes mellozésével indult be Gyimesfelsolokon 1999-ben a moldvaiak magyar nyelvu képzése általános iskolai és középiskolai szinten. Úgy véljük, hogy nincs szükség túldimenzionált moldvai csángómagyar oktatási központra sem Gyimesfelsolokon sem máshol. Az oda már beiratkozott diákoknak biztosítani kell a versenyképes tudás megszerzésének lehetoségét, oldani kell az iskolaközpont zártságát, sajátos program keretén belül biztosítani kell felzárkóztatásukat, szabad pályaválasztásukat és felkészítésüket a továbbtanulásra.
Ellenjavallt, hogy magyar nyelvu eloképzés nélkül a moldvai csángómagyar gyermekeket cikluszáró/végzos általános vagy középiskolai osztályokba irányítsák. Javasoljuk, hogy Gyimesfelsolokon (olyan esetekben, amikor nem részesültek szülofalujukban alternatív magyar nyelvi eloképzésben) elozze meg az általános iskolai képzésüket anyanyelvi elokészíto traning. 12 évesnél kisebb korú gyerekeket nem szabad családjától elszakítani. Úgy véljük, hogy az anyanyelvi oktatás bevezetésének vannak más reális esélyei és módozatai a moldvai csángó falvakban. Ennek eddig két formája körvonalazódott.
1. Az egyik lehetoség, hogy a szülok jogos kérelmét továbbra is képviselve bevezessük a helyi román oktatási rendszerbe a magyar nyelv tanítását. 2. A másik alternatíva lehet a magánoktatási forma. Létre kell hoznunk a moldvai csángómagyar falvakban olyan közösségi házakat (teleházakat), amelyek otthont adnak a moldvai csángómagyar szervezetek irányítása alatt muködo kiegészíto oktatási formáknak. A klézsei kezdeményezés pozitív tapasztalatai azt bizonyítják, hogy jogosult egy ilyen oktatási hálózat létrehozása Moldvában.  Határozott igény van a klézseihez hasonló teleház létrehozására Pusztinán, Külsorekecsinben, Forrófalván, Lészpeden, Somoskán, Magyarfaluban, Gyoszénben, Lujzikalagorban. Ezen falvak némelyikében már képzett pedagógusok élnek és létezik szüloi igény a magyar nyelv oktatására.

Elonyei:
tömegessé válik a magyar nyelv oktatása; megoldható a magyar nyelvi eloképzés; a gyerekek szelekciója az erdélyi továbbtanulásra ellenorizhetové válik; pszicho-pedagógiai  szempontból elonyösebb forma; erosíti szüloföldjükhöz való kötodésüket; minden kisgyerek számára pótolhatatlan a családi környezet, ebben a helyi képzési formában nem szakítjuk el oket családjuktól; csökkentené az óriási anyagi költségeket, lehetové tenné a meglévo keretek célszerubb felhasználását.
(Pl. 70 gyerek székelyföldi magyar nyelvu alapképzésének költségeibol Moldvában a közösségi házak rendszerében több mint ezer diákot tudunk magyar nyelvi eloképzésben részesíteni, ugyanakkor az otthon tartózkodó gyerekeknek nem kell fizetnünk szállási és étkezési költségeit.)
A helybeli magyar nyelvi eloképzés után a gyerekek saját képességeik, érdeklodésük és felkészültségük függvényében szabadon megválaszthatják, hogy hol és milyen nyelven folytatják tanulmányaikat. Ezekbe a közösségi házakba biztosítanunk kell olyan értelmiségi fiatalok alkalmazását, akik vállalják ezt az elokészíto oktatást (elsosorban a csángómagyar származású, Erdélyben vagy Magyarországon végzett pedagógusokra gondolunk), akik majd segítik a diákokat döntéseik meghozatalában.
Azoknak a tanulóknak, akik a helyi elokészíto után Erdélybe mennek tanulni, biztosítanunk kell a tanulásukhoz szükséges anyagi és pedagógiai feltételeket. Ebben kérjük a Domokos Pál Péter Alapítvány  további folyamatos segítségét, illetve felkérjük  annak önzetlen támogatóit, hogy biztosítsák rendszeres tevékenységét.


IV. RENDEZVÉNYEK

A munkacsoport elhatározta, hogy Erdély különbözo helységeiben minden évben azonos napon megszervezi a Csángó Nap címu rendezvénysorozatot. Elsorendu célnak tekinti az erdélyi és a moldvai magyarság együttmuködésének, segítségnyújtásának kialakítását.
A Moldvában szervezett rendezvények támogatásának elonyben részesítjük. Szükségesnek tartjuk a rendezvények nyitottságát, a helyi polgármesterek, egyházi személyek meghívását, évente egy-egy nyitott nap szervezését a csángó falvakban. A résztvevok ezeken a rendezvényeken kapjanak pontos információkat (szórólapokat, fénymásolatokat, tanácsokat).
Fontosnak tartjuk olyan tapasztalatcsere jellegu találkozók szervezését a helyi polgármesterek és tanácsosok számára Erdélyben és Magyarországon, amelyek elosegítik a tapasztalatok kicserélését, hozzájárulnak a moldvai régió gazdasági, oktatási és muvelodési fejlesztéséhez.
A kialakuló közösségi házakban folyamatosan meg kell szerveznünk a népfoiskolákat is, hiszen a felnottek oktatása is égeto feladat. Szükségesnek tartjuk a csíksomlyói búcsún részt venni szándékozó moldvai csángók kiutazásának megszervezését évente. Ezt a helyi szervezetek összehangolt munkával szeretnék megvalósítani.


V. GAZDASÁG

A munkacsoport tagjai a következo alapelvek, eszközök, illetve konkrét javaslatok alapján szeretné a csángó gazdasági érdekképviseletet felvállalni:

V. 1. ALAPELVEK, CÉLOK
- A moldvai csángómagyaroknak szüloföldjükön kell megélhetési, megmaradási feltételeket biztosítani.
- Meg kell állítanunk az elszegényedést
- Pozitív motivációt kell kialakítanunk a magyarságtudat megorzéséhez
- Disszimiláció támogatása (a már asszimilálódottak visszatérése a magyar nemzethez)
- Piacképes szakember-ellátottságot kell biztosítani
- Elo kell segíteni a társadalmi presztízs kialakulását a csángómagyarok körében
- Támogatnunk kell a helyi közösségeket a másság elfogadásában, a tolerancia erosítésében

V. 2. ESZKÖZÖK
- Kisvállalkozások és családi vállalkozások beindítása és erosítése
- A civil szervezetek gazdasági hátterét biztosító vállalkozások létrehozása és megerosítése
- a csángóföldön kívüli toke idetelepítésének elosegítése
- gazdasági alapokra helyezett együttmuködés kezdeményezése a helyi polgármesteri hivatalokkal/tanácsokkal/civil szervezetekkel
- helyi igényeket kielégíto szolgáltatások biztosítása
- gazdasági tanácsadás megszervezése, gazdakörök muködtetése, gazdasági pályázatok szakmai háttrének biztosítása
- csámgómagyar szakemberek képzése, szakértok továbbképzése

V. 3. KONKRÉT ELKÉPZELÉSEK

KLÉZSE:
A Szeret-Klézse Alapítvány mellett muködo KFT által kezdeményezett tevékenységek: asztalos muhely, pékség, mezogazdasági géppark létrehozásának, helyi népmuvészeti termékek eloállításának és forgalmazásának támogatása; munkaero-közvetítés; faluturizmus kiépítése; utas szállítás, illetve postaszolgálat.
Feleloséget vállalnak a konkrét tervek kidolgozásáért: HEGYELI ATTILA, DUMA ANDRAS, KOTIS MIHÁLY
Határido: 2000. dec. 1.
A helyi vállalkozók támogatásának megszervezése:
Vállalja: DUMA ANDRAS, KOTIS MIHÁLY, HEGYELI ATTILA
Határido: 2001. jan. 1

PUSZTINA:
Deszkavágó kisüzem létrehazása, asztalos muhely fejlesztése. Felelos: BARTHA ANDRÁS
Határido: 2001. jan. 1
Pékség, malom, tejfeldolgozó, gyapjúfésülo létrehozása.
Felelos: NISTOR MIHAI
Határido: 2001. jan. 1
Utasszállító vállalkozás létrehozása (Pusztina -- Bakó, Pusztina - Moinest, Pusztina - Budapest)
Felelos: BARTHA ANDRÁS, NISTOR MIHAI

GYIMESBÜKK:
Turisztikai bázis kiépítése és tovább fejlesztése.
Felelos: DEÁKY ANDRÁS
Határido: 2001. jan. 1.

TRUNK:

gombatenyészet létesítése
Felelos: RÓKA SZILVIA
Határido: 2001. jan. 1.

Fontos feladat további helyi gazdasági lehetoségek felmérése, kontakt emberek keresése olyan vállalkozásokban is, mint pl. autószerelés, kovácsmuhely, Internet kávézó, sertéstenyésztés, az autentikus népzene és díszítomuvészet népszerusítése stb.
A felelosök vállalják, hogy a terveket írásban elkészítik, leadják, január folyamán összesítik és megtárgyalják.
Mindezek kivitelezéséhez szakemberek segítségére van szükségünk.


VI. EGYHÁZ

Nyíltságot várunk el saját egyházmegyéink vezetoi részérol az együttmuködés reményével. Szándékunk továbbra is kérni püspökségünktol (Iasi) az alternatív magyar nyelvu misét. Ennek elérése érdekében aláírásgyujtést fogunk kezdeményezni.
Tekintettel arra, hogy a római katolikus egyháznak megtartó szerepe volt és van a magyar nemzet fennmaradásában, felkérjük tisztelt magyar püspökeinket arra, hogy határozottan emeljék fel szavukat a csángómagyarok sorsának jobbítása érdekében.


VII. KITELEPEDÉS/-ÍTÉS

Olyan átfogó tervet dolgoztunk ki, amelynek megvalósítása esetén, reméljük, az elvándorlás csökken, illetve megszunik. Ehhez mielobbi szükség van arra, hogy mind gazdaságilag, mind pedig az oktatás, a kultúra területén fejlodés történjen.
A gazdasági fellendülés, a családi és kisvállalkozások támogatása a csángó falvakban nagyon hozzájárulhat ahhoz, hogy az elvándorlás legfobb kiváltó okának - az elszegényedés - hatását csökkenteni lehessen. Támogatnunk kell anyagilag, erkölcsileg, politikailag azon hazatelepülo csángó fiatalokat, akik vállalkozni szeretnének, vagy közösségük fejlesztését, megtartását célzó intézményeket szeretnének építeni. Szorgalmazzuk, hogy azon csángómagyar személyek vagy családok, akik az elvándorlás mellett döntenek, olyan környezetbe kerüljenek, ahol identitásukat konfliktusok nélkül meg tudják élni, és (az MCSMSZ programjaival összhangban) megtarthatják, megerosíthetik magyar kultúrájukat, ezáltal erosítvén a nemzetet, amelyhez tartoznak.

ALÁÍRÁSOK:

P.H.

MCSMSZ    Via Spei    Szeret-Klézse Alapítvány

Klézsén, 2000. november 5.