ÖSSZEFOGÁS

A LEGKELETIBB MAGYAR VASÚTI ŐRHÁZ MEGMENTÉSÉÉRT

A  történelmi Magyarország egykori határán, Budapesttől közel 800 km-re, a Gyimesi-szorosban, a XVII. század elején épült Rákóczi-vár lábánál áll egy vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasútak legkeletibb őrháza. A Tatros folyó és a vasút közvetlenül az őrház mellett hagyja el Erdélyt, és lép át Moldvába. Az épület vasúttörténeti és hadtörténeti emlék, 111 éve, 1897-ben épült és a XX. század vérzivataros történelmének egy valóságos darabja. A helyet történelmi hangulata és jelentősége miatt évről évre turisták ezrei keresik fel, még a bokrokon is nemzeti színű szalagokat lenget a szél.

AZ ŐRHÁZ TÖRTÉNETE 

Ez a vasúti őrház a magyar és a román állam között kötött szerződés alapján az 1896-1897-ben elkészült Csíkszereda – Gyimesbükk – Palánka – Kománfalva vasútvonal részeként épült néhány méterre az egykori román-magyar határtól. 1920 után a román vasút, a CFR használta, 1940-től ismát a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki. 1944-ben súlyos harcok voltak a környéken, melynek nyomai a 30-as számú őrház közelében valamint az egykori határgerinc mentén még ma is jól láthatók.

            Az őrházat a háború után ismét  a román vasút, a CFR használta 2000-ig. Sorsa megpecsételődni látszott, amikor néhány évvel ezelőtt a román vasút eladta építőanyagnak. Egy helyi tanár, Deáky András azonban az épületet megvásárolta, a tetőzetét kijavíttatta és a helyi önkormányzatnak adományozta megmentve ezzel a pusztulástól.

A FELÚJÍTÁS

2007-ben kapcsolódott be az őrház sorsába egy budakeszi baráti társaság: Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly, akik 2007 pünkösdjén egy jelentősebb összegű adománnyal kezdeményezték az őrház felújítását. Kiderült azonban, hogy a felajánlott összeg kevés a munka megkezdéséhez. Ezért a Budakeszi Kultúra Alapítvány képviselői és Deáky András, miután több alkalommal is beszéltek tervükről a Duna TV-ben, a Lánchíd Rádióban és a Kossuth Rádióban, felkarolták az adományok gyűjtését. Elindult az egyre szélesebb összefogás, melynek eredményeként 2008 márciusában Deáky András felügyelete mellett a csíkszeredai  Harbau KFT-vel, mint kivitelezővel, megkezdődtek a felújítási munkálatok. Az adományoknak köszönhetően nemcsak az épület, hanem a környezetének a rendezése is megtörtént: pihenő padok, asztalok és egy vasúti aluljáró épült a Rákóczi-vár biztonságos megközelítésére.

AZ ÜNNEPSÉG

A szervezők 2008. május 11-én, Pünkösd vasárnapján az őrházat és környékét ünnepélyesen felavatták. Aznap délben Gyimesbükk 1782-ben épült kontumáci kápolnájánál szabadtéri szentmisét mondott Salamon József gyimesbükki plébános és Böjte Csaba ferences atya. Az ünnepség a vasúti őrháznál folytatódott.

„Csapatmunka volt mindaz, amit itt Önök megvalósulva látnak. Nagyon sok ember pénzének, szeretetének, odaadásának köszönhető ennek a talpalatnyi épületnek a megmentése, melynek üzenetét, jelentőségét nem szükséges magyarázni” – köszöntötte a megjelenteket az őrházat a lebontástól megmentő Deáky András.Az ünnepségen felszólalt Gyimesbükk polgármestere, Hidas Mátyás, a Budakeszi Kultúra Alapítvány elnöke, Gegely Tibor önkormányzati képviselő, Kaposvári Péter, a MÁV igazgatósága részéről, valamint Husonyicza Gábor, Kazincbarcika volt állomásfőnöke.

Az őrházat Salamon József plébános áldotta meg. Végül a szorosban összegyűlt  többezres tömeg éljenzése, örömujjongása, üdvrivalgása közepette megérkezett az őrházhoz a két nappal korábban Budapestről indult, magyar címeres, 017-es számú NOHAB mozdony is… Aznap sokszázezer magyar foglalta vissza lélekben az ezeréves határt…

            „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.”