______________

______________

______________
 

Ezt a területet (Moldova) a második világháború előtt csángók lakták. Jelenleg a terület a romániai Moldva és a Moldvai Köztársaság (Moldávia) része. A Moldvai Köztársaság részen sok csángó élt a múlt századi felmérések és kutatások szerint, jelenleg csak a falvak magyar neveit ismerjük.

Hétfalusi csángók: ezek közül 7164 magyarnak vallatta magát és csak öt csángónak, valójában ez a felmérés csak négy falura jellemző, hisz a városokban vagy máshol élő hétfalusi csángók nehezen mérhetők fel. A történelmük összefügg a székelyekével.

Moldvai magyarok leszármazottjai az ország területén, akik Moldvából telepedtek az ország minden részére. Erdélyben, de Románia más területein is kevesen beszélik a magyar nyelvet, de tudatukban a származásuk még él, sokan azonosulnak a magyarokkal, habár a népszámlálásnál nem is vallják a magyarságukat, hanem románoknak vannak elszámolva.

Gyimesi csángók, akik közül 7000 körül magyarnak vallatta magát (kivéve Gyimesbükköt, mely Bákó megyéhez tartozik) és 3 csángó-magyarnak vallatta magát. Azt nem tudjuk mennyien vannak Brassóban és a székelység közt.

______________
______________

Moldvai csángó magyarok, akik mint romai-katolikusoknak vannak elismerve: (250-260 000 magyar eredetű). Népszámláláskor 4528-an Bákóban (Bacau), +333-an Karácsonykőn (Piatra Neamt) +347-an Jászvásáron (Iasi), +578 Vrancsában (Vrancea) =5545 magyarnak vallatták magukat Ha a többi megyét is beleszámítjuk, akkor több mint 7-8 ezer lélek vallatta magát magyarnak 900- an Moldvában csángónak vallatta magát, ország többi részén is beleszámítva 1330-an vallották magukat csángónak.

+

Mint romai-katolikusok vagy valamelyik új vallásban található moldvai magyar származásúak, akik az utolsó 70 −100 évben vándoroltak ki Moldvából. 120 000-150 000-en  vannak. Ezekből több mint 90 000 moldvai magyar származású, ők római-katolikusok, Erdélyben.

Ezeken kívül az utolsó 40-50 évben és régebben is rengeteg csángó magyar származású vándorolt el a nagyvilág országaiban, ahol egy része családot alapított. A moldvai jászvásári püspökség vallomásai szerint több mint 80 ezer moldvai romai-katolikus él külföldön, emiatt a népszámláláskor csak a falvakban megtalált fiatalokat számlálták be a népszámlálók.Itt nem említjük azokat amelyek vegyes házasságban élnek a magyarokkal vagy székelyekkel együtt. Ám azok se ellenőrzendők, akik Erdélyben visszatérve magyarnak vallatták magukat, mint Dévaiak, Balán-bányaiak, Temesváriak, stb.