Gyímesi csángók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A gyimesi csángók Romániában, a Csíki-havasokból Moldvába futó Tatros-folyó völgyében és a Gyímesi szorosban élő népcsoport neve.

Történetük

A gyimesi csángók ősei a 17.-18. században csiki székely és moldvai magyar falvakból vándoroltak ki.

Három községük: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk a Tatros-folyó néhány száz méter széles, 30 km hosszú fővölgyében és annak mellékágaiban, az úgynevezett "patakokban-2 szétszórt házcsoportokban helyezkedik el.

Területük eredetileg öt szomszédos csiki székely község tulajdona volt, melyet a 17. század-tól kezdtek legelőbérletként benépesíteni.

Csekély termőterületük miatt fő foglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés.

A gyimesi csángók a székely paraszti műveltség archaikus vonásait őrizték meg népi kultúrájuk zárt helyzetéből adódóan.

"Gyimesi vadvirág" címen Rátonyi Ákos filmet is forgatott róluk.

Vákár Katalin "Gyimesi fonáján varrott" címen 1999-ben gyüjtött itt néprajzi anyagot.

Lakossága

A gyimesi szoros lakossága nagyobbrészben csiki székelyekből, kisebb részben pedig moldvai magyarokból és románokból származik.

Településeik

Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk, Kostelek, Magyarcsügés, Háromkút Egerszék, valamint az -egerszéktől lefelé, az Úz-völgye és a tőle északra eső Csobányos völgye.

Források:

Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv.